Szigetvár ostroma képregény A/3 méretű kivitel - Jelenlegi ára: 10 000 Ft ?

Sarlós Endre: Szigetvár Ostroma A/3
Történelmileg lektorált mű.
Egy igazán értékes karácsonyi ajándék.
A3. -as méretű, bőrkötéses, aranyozott luxus kiadás.
Csak 500 db jelent meg belőle. Igazi ritkaság. az 1. -esés a 41. -es
kiadás eladó.
A szigetvári vár sok török támadást élt át. E támadások közül a legnevezetesebb, amelyet 1566 nyarán hajtottak végre a törökök.
A várnak akkor Zrínyi Miklós volt a kapitánya, aki 2300 katonával védelmezte a várat. Volt 54 db ágyúja és ehhez 800 q lőpora. Ezt a rengeteg puskaport a Belsővár közepén álló toronyban tárolták, a több évre is elegendő élelmiszert pedig az északi oldalon húzódó kazamatákban. A várfalak javításához a rőzse, gerenda, a tűzoltó szerek is a legnagyobb gondossággal elő voltak készítve. Zrínyi ugyanis, aki kémei és portyázói révén állandóan szemmel tartotta a török sereget korán tudomást szerzett a közelgő veszedelemről.
Már 1566 kora tavaszán így ír a nádorhoz:
„ Elhatároztuk, hogy mindenképpen bezárkózunk szigetbe, és ha a sors úgy kívánná, vérünk hullásával, fejünk vesztésével, de derült arccal fogunk szolgálni ennek a sokat szenvedett hazának. ”
A hazánk ellen felvonuló török hadseregnek parancsnoka II. Szulejmán szultánvolt, az akkori világ egyik legtehetségesebb hadvezére. Serege több mint 100000 főt számlált, és majdnem 300 ágyúja volt.
Ez a roppant nagy hadsereg 1566. augusztus elején érkezett meg szigetvár alá. Egy hétbe telt, míg körültáborozták a községet és a várat. A szultán Pécsről az utóvéddel augusztus 6-án jött meg és a vezéri sátrát a vártól kb. 3 km-re keletre ütötte fel. Idős kora miatt - 76 éves volt - az ostrom vezetését rábízta a nagyvezérre Szokoli Mohamedre, a műszaki alakulatokat és a török tüzérséget Ali Portug irányította.
Először az Újvárost ostromolták meg. Két nap után Zrínyi felégette a hidat és visszavonult az Óvárosba.
Ali Portug már az ostrom első napjaiban terepszemlét tartott a környéken és műszaki ember lévén hamar észrevette a várat körülvevő tó elzáró töltését. Rögtön ráállította a janicsárokat a töltés átvágására. Arra gondolt, hogy lefolyatja a tó vizét és akkor egyszerre a várat tudja támadni.
De hiába vágták át a töltést, nem folyt le az összes víz. Ali Portug kénytelen volt elrendelni az úgynevezett ostromtöltések építését. Három óriási töltés készült, kettő a déli bástyához, egy pedig a belső várhoz.
Ma is megvannak azok a nagy gödrök a kanizsai út mentén, ahonnan gyalog, tevékkel, öszvérekkel, elefántokkal, több, mint félmillió köbméter földet termeltek ki a törökök. Ez a munka hosszú időt vett igénybe, és míg a töltések épültek az óváros még mindig Zrínyiék kezén volt. Azt 16 napig tudták tartani és csak az ostrom 16. napjántörtek be a törökök az Óváros keleti kapuján. Ezzel a betöréssel Zrínyi seregét kettészakították. Akik a siklósi kaput és környékét védelmezték, nem tudtak visszavonulni a várba. Zrínyi sereget küldött a felmentésükre és az Óváros piacán - a mai Zrínyi téren - folyt a legvéresebb ütközet. Az Óvárosban folytatott harcokban Zrínyi seregének több, mint a kétharmada elhullott. A várba csak kb. 800-ad magával tudott visszavonulni.
A törökök először a kapu melletti bástyát közelítették meg, aláfúrtak, és megtömték puskaporral, majd felrobbantották. Ennek a robbanásnak a lángját még látta a szultán, mert az utolsó napiparancsában ezeket írta:
„ Látom ott a füstöt gomolyogni, a lángot lobogni, de miért nem hallom a vár bevételét hirdető harsonákat. ”
Nagyon bosszantotta, hogy ez a „ sárfészek”, ez a „ vakondtúrás”, ez a „ szarkavár” - csak így nevezte Szigetvárt - ilyen sokáig ellent tud állni az ő győzeleméhez szokott hadseregének. És hamarosan ezutána robbanás után - Ibrahim Pecsevi török történetíró szerint szeptember 2-án - szívszélütésben meghalt.
A nagyvezér eltitkolta a sereg előtt a szultán halálát.
A holttestet a sátorban felboncoltatta, a szívét a belső szervekkel el is temették. A holttestet pedig bebalzsamozva egy parasztszekér szállította nagy titokban Konstantinápolyba. Utána a nagyvezér az összes borbélyt, és seborvost, akik a balzsamozásbanrészt vettek, mind lenyilaztatta, hogy ne tudják elárulni a szultán halálát. S a titoktartás annyira sikerült, hogy a török hadsereg csak hat héttel később, amikor már hazavonult, Belgrádban tudta meg, hogy új uralkodójuk II. Szelim.
II. Szelim el is jött Szigetvárra, és ő építtette apja halálának helyére azt a gyönyörű sírkápolnát, amit ők törökül türbének neveztek és erről hívja még a mai napig Szigetvár lakossága azt a környéket Turbéknak. Nagyon híres zarándokhelye volt a törököknek.
Amikor a kapu melletti bástya felrobbant, a robbanás következtében támadt résen özönlöttek be a törökök a külső vár területére.
Zrínyi lépésről-lépésre harcolva vonult vissza a belső várba, de mire a felvonó hidat maguk után felhúzták, alig maradtak kétszázan.
Az ostromlók nyílra kötözött levelekkel szólították fel a védőket a vár feladására. Mikor ez eredménytelen volt, körülrakták a belső várat rőzsével, tuskókkal, és rágyújtották a védőkre. A lángok és a füst miatt hamar tarthatatlanná vált a belső vár is. Ezért Zrínyi Miklós 1566. szeptember 7-én egy szombati napnak a hajnalánmegnyittatta a kapukat, és a maroknyi csapatával kirohant a törökök közé. Sajnos át nem tudták törni az ostromlók gyűrűjét, mert a kapu megnyitása utánazonnal nyílzápor zúdult a kirohanókra. Zrínyit is két találat érte, összerogyott. A törökök nekiestek a fosztogatásnak, lehúzták díszöltönyét, elvették fegyvereit. A karján lévő arany karpereceket nem tudták kinyitni, le akarták vágni Zrínyi karját. Hogy a megcsonkítástól megmentse, Zrínyi belső inasa, Cservenkó Ferenc megmutatta a törököknek, hogyan kell a karpereceket kinyitni. Hálából életben hagyták Cservenkót, aki először írta meg az ostrom történetét horvát nyelven. Így tudjuk, hogy Zrínyit törökök lefejezték, fejét karóba húzták, és közszemlére tették ki a várfalra. Majd Szokoli Mohamed elküldte a budai basának, aki egy vörös selyemzsákba varratta, aztántovábbküldte Győrbe, ahol a Rábca partján táborozott Salm Gróf vezetése alatt az osztrák hadsereg kb. 120000 ember, akik egy lépést sem tettek szigetvár felmentésére. Zrínyi feje mellé egy levelet is írt a basa, amelyben olvasható:
„ Itt küldöm a legbátrabb vezéretek fejét, akire még igen nagy szükségetek lett volna”
Az ostromnál jelen volt a szultán udvari krónikása Szeramiki török történetíró is, aki leírását ezzel fejezi be:
Amikor a törökök bevonultak a belső várba és ott ember-ember hátán szorongott a szűk területen, akkor egy magyar katona, égő fáklyával felrobbantotta a puskaportornyot.
Itt több száz mázsa lőpor robbant, és akkora volt a detonáció, meg a légnyomás, hogy a törökök azt hitték „ az égbolt nyílt meg a Tejútnál, és az omlik” rájuk.
Ennél az egy robbanásnál Szeramiki szerint háromezer „ igazhívő” nyerte el a vértanúság pálmáját.
De nemcsak a legtehetségesebb szultán, nemcsak ez a háromezer harcos, hanem rajtuk kívül kb. 30000 török katona hagyta itt életét. Ennyibe került a törököknek Szigetvár bevétele. Valódi pyrrhoszi győzelem volt.
A nagyvezér is elmondhatta : „ Még egy ilyen győzelem, és nem marad katonám”.
Ez a vérveszteség annyira meggyöngítette a világhódító török hadsereget, hogy nem is egészen két évvel a vár elfoglalása után 1568-ban II. Szelim Drinápolyban már kénytelen volt békét kötni a Habsburg uralkodóval.
Hogy milyen nagy jelentőségűnek ítélték nyugaton a Szigetváriak véráldozatát, azt
XIII. Lajos francia király miniszterelnökének, Richelieunek egyik levele szépen példázza.
Ő ugyanis azt írta:
„ Csodára volt szükség, hogy a Habsburg birodalom fenn maradjon és ez a csoda Szigetváron történt meg. Itt dőlt el a kérdés, hogy kereszt, vagy félhold nyomja-e rá egész Európára évszázadokig a bélyegét”.


Jelenlegi ára: 10 000 Ft

Az aukció vége: 2012-02-06 08:46
. Szigetvár ostroma képregény A/3 méretű kivitel - Jelenlegi ára: 10 000 Ft